Menekültügyi eljárás


A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült-, oltalmazotti vagy befogadott státuszra.

 

Eljárási határidő

A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be. Azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni.

Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálására, az eljárás felfüggesztésre kerül addig, amíg az EU-tagállam társszerve nem válaszol. Ennek hossza a külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.

 

Meghallgatás és jegyzőkönyv

A menekültügyi eljárás alatt sor kerül a kérelmező személyes meghallgatására, tolmács segítségével. A meghallgatáson nyilatkozni kell menekülése okairól, Magyarországra érkezésének körülményeiről, és a rendelkezésére álló, a kérelmét alátámasztó bizonyítékokat, személyazonosító okmányokat a hatóságnak át kell adni.

A menekültügyi eljárásban a kérelmezőt az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről a menekültügyi hatóság részletesen tájékoztatja.

 

Döntés

A menekültügyi eljárásban az alábbi döntések hozhatók:

·                                 Menekültként elismerés

·                                 Oltalmazottként elismerés

·                                 Befogadotti státusz, ami egy speciális engedély: ideiglenesen Magyarországon maradhat

·                                 A kérelem teljes elutasítása

·                                 Az eljárás megszüntetése

Teljes elutasító döntés esetén - ha a kérelmező más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni – a menekültügyi hatóság dönt a kérelmező kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

Amennyiben a kérelmező a fentiek szerinti nemzetközi védelemben részesül (menekült, oltalmazott vagy a visszaküldés tilalmának fennállása), tartózkodási jogot kap Magyarország területén.

Ha a kérelmező nem működik együtt a hatósággal, akkor a menekültügyi hatóság vagy megszünteti az eljárást, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Amennyiben a kérelmező ismeretlen helyre távozik, a menekültügyi hatóság megszüntetheti eljárását, ugyanakkor döntést is hozhat a kérelem tárgyában, a rendelkezésre álló adatok alapján.

A menekültügyi eljárás során hozott döntés kihirdetésének időpontjáról a kérelmezőt, valamint jogi képviselőjét a menekültügyi hatóság írásban értesíti. A döntést a menekültügyi hatóság magyar nyelven, írásban hozza meg, amelynek egy példányát a kérelmező és jogi képviselője is megkapja, azonban szóban, a kérelmező által értett nyelven kerül szóban kihirdetésre.

A menekültügyi eljárásban a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem gyorsított eljárásban elbírálható-e. Amennyiben elbírálható, gyorsított eljárásban a döntést a hatóság az erre okot adó körülmény megállapításától számított 15 napon belül meghozza.

 

Kiutasítás

Amennyiben a hatóság a kérelmet elutasítja, vagy a menedékkérő a kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.

 

Jogorvoslat

A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a döntést és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot.

 

STÁTUSZRÓL VALÓ LEMONDÁS

Amennyiben a nemzetközi védelemben részesített személy a továbbiakban nem tart igényt menekült-, illetve oltalmazotti státuszára, úgy írásban lemondhat arról. Fontos megjegyezni, hogy a státuszról való lemondás nem vonható vissza, ha a lemondás következtében a menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja.

 

STÁTUSZ VISSZAVONÁSA

A menedékjogi törvény szerint a menekültügyi hatóság meghatározott esetekben köteles a menekült-, illetve az oltalmazotti státusz visszavonására. Erre vonatkozóan hivatalból eljárást indít, amiről az ügyfelet is értesíti.

 

A Met. 11.§. (2) és 18 .§ (2) alapján vissza kell vonni annak a menekültként vagy az oltalmazottként elismert személynek az  elismerését:

   - új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét;

   - elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

   - menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek

   - elismerésére a Met. 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

 

Vissza kell vonni például annak a külföldi személynek az elismerését, aki származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe vette, elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott; vagy a menekültügyi eljárás során olyan kérdésben, amely érdemben befolyásolta ügye eldöntését valótlan nyilatkozatot tett, valós tényt elhallgatott, vagy hamis dokumentumokat használt fel, illetve akkor is, ha a nemzetközi védelemben részesített személy lemond a menekültstátuszáról.

Utoljára szerkesztve: 2024.09.30. 11:58